július 2016

Miért szükséges a tájékoztatás?

A kommunikáció célja a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, valamint az európai uniós források átlátható felhasználásának biztosítása. A projekt megvalósítási szakaszában a kommunikációs tevékenység célja a projekteredményekről történő folyamatos tájékoztatás, az egyes mérföldkövek megismertetése a széles közvéleménnyel és a projekt eredményeit felhasználók minél szélesebb rétegével.

Milyen Útmutatóban találjuk meg az ezzel kapcsolatos információkat?

A projektek megvalósításakor a támogatási szerződés/támogatói okirat kötésének időpontjában hatályos Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettsége (továbbiakban:KTK) útmutató szerint kell eljárni. Ennek értelmében, ha 2014 decemberében adta be eszközbeszerzéses pályázatát, akkor a 2014. július 11-től 2016. július 4-ig hatályos Széchenyi KTK 2020 szerint kell eljárni. Amennyiben ebben az évben adta be K+F pályázatát, a módosított Széchenyi KTK 2020 alapján kell eleget tenni a kötelezettségeknek, hiszen amikor hatályba lép a szerződés, már ez lesz a hatályos útmutató.

Az Útmutatókat a palyazat.gov.hu oldalon a Részletes információk menü Arculati kisokos pontjában találják meg.

Milyen kötelezettségeink vannak?

A projekt keretében megvalósítandó kommunikációs feladatokat a támogatott tevékenység típusa határozza meg. Fő támogatási kategóriák:

• Magas támogatási összegű projekt (egymilliárd forintot elérő támogatási összegű projektek)
• Infrastrukturális fejlesztés
• Egyéb fejlesztés (eszközbeszerzés, információs technológiafejlesztés (IKT), K+F+I tevékenység, stb)

A támogatási kategóriákon belül pedig a szerződésben foglalt támogatási összeg alapján vannak meghatározva a kötelezően teljesítendő kommunikációs eszközök köre. Például egy 150 millió Ft alatti megítélt támogatási összegű, eszközbeszerzéses projekt esetén a következő kötelezettségeink vannak a módosított Széchenyi KTK 2020 szerint:

• a kedvezményezett működő honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítése a projekt pénzügyi zárásáig
• „C” típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése
• kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése
• TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal.

További korlátozások

A KTK ezenkívül szabályozza többek között azt is, hogy:

• mely eszközök költsége számolható el,
• milyen kötelező formai és tartalmi elemekkel kell elkészíteni,
• hogyan kell kivitelezni (pl: A4 vagy A3 méretben),
• mikor kell elhelyezni (pl: megvalósítási szakaszban vagy fenntartási időszakban).

Cégünk ezért javasolja, hogy vegyék igénybe projektmenedzsment szolgáltatásunkat, hiszen a pályázat beadását követően is sok kötelezettsége van a Kedvezményezettnek. Ha ezeknek nem vagy hiányosan tesz eleget, komolyabb következményei is lehetnek.

A projekt megvalósulási helyszíne meghatározza, hogy melyik pályázati kiíráson indulhatunk, milyen összegű támogatást igényelhetünk.  Így székhelyünk/ telephelyünk/ fióktelepünk elhelyezkedése azonnal kijelöli, hogy a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) vagy a konvergencia régiókban lévő vállalkozások számára kiírt pályázatot kell figyelnünk. De mit is jelent a konvergencia régió?

Magyarországon hat konvergencia régióról beszélhetünk. Nem tartozik ide fejlettségi szintje alapján a közép-magyarországi régió, ahol az európai uniós források felhasználására a konvergencia régiókétól eltérő szabályozás érvényes.

2014. július 1-én hatályba lépett a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép, mely meghatározza az egyes régiókra vonatkozó támogatások maximális mértékét. A regionális támogatási térkép szabályozza az adott területen adható maximális támogatási intenzitást, melyet az egyes régiók fejlettségi szintje alapján rendeltek el.

A magyarországi konvergencia régiók és a hozzá tartozó megyék:

• Közép-Dunántúli régió: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye,
• Nyugat-Dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye,
• Dél-Dunántúli régió: Baranya, Somogy és Tolna megye,
• Észak-Magyarországi régió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye,
• Észak-Alföldi régió: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Dél-Alföldi régió: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye.

Regionális beruházási támogatás esetén a projekt megvalósulási helyszíne és a vállalkozás mérete határozza meg, hogy mekkora intenzitású támogatás igényelhető.

A 2014-2020-as programozási időszakban adható maximális támogatási intenzitások (%):

Amennyiben most szeretnénk telephelyet létesíteni és a jövőben szeretnénk európai uniós pályázatokon indulni, érdemes olyan települést választani, ahol magasabb támogatási intenzitás igényelhető.

A Magyar Közlönyben megjelent módosított GINOP Menetrend szerint 2016 júliusra tervezték a GINOP-1.2.3.-16 számú, Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében című Felhívás megjelenését. Várhatóan azonban csak ősszel fog megjelenni a pályázat, ahol a rendelkezésre álló keretösszeg 37,5 milliárd Ft lesz.

A legfontosabb tudnivalók a pályázat kapcsán:

1. A vállalkozások 30% vissza nem térítendő támogatás mellett, 60% kamattámogatott hitelt is kapnak, így csak 10% önerőt kell biztosítaniuk.
2. A telephelyfejlesztés önállóan is támogatható tevékenységek között szerepel majd, amire az elmúlt 2 évben nem volt példa.
3. Jogerős építési engedéllyel már a támogatási kérelem beadásakor rendelkezni kell.
4. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:maximum 50 millió Ft, és a kamattámogatott hitel:maximum 100 millió Ft  lehet majd.
5. A konvergencia régiót támogatják, tehát nem nyújtható támogatás Közép-Magyarország régióban megvalósuló projekteknek.

Várható támogatható tevékenységek:

• építés költségei (átalakítás, új építés, épületgépészet, közművek, megújuló energiaforrások használata, járdák, utak, felvonó, informatikai hálózat)
• eszközbeszerzés, új szerszámok, gépek beszerzése,
• szoftver, hardver beszerzése,
• gyártás licence és know-how.

További információt a Pályázati Felhívás megjelenését követően tudunk nyújtani.

Projektünk megvalósulási helyszíne pályázati szempontból lényeges tényező, hiszen a pályázat beadásától a fenntartási időszak végéig alkalmasnak kell lennie a fejlesztés megvalósítására.

A pályázati előminősítés során többek között meg kell vizsgálnunk az alábbiakat:

• melyik településen, melyik megyében található? –> Az egyik legfontosabb dolog, hogy eldöntsük hol is szeretnénk a fejlesztést megvalósítani. A település és a megye azonnal meghatározza, hogy az adott kiíráson indulhat-e cégünk.
• bejegyzett helyszín? –> Általánosságban elmondható, hogy egy fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett közép-magyarországi/ konvergencia régió területén lévő székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. Fő szabály szerint a helyszínnek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie.
• tulajdoni viszonyok? –> Amennyiben bérlet ingatlanról van szó, hatályos bérleti szerződésnek és bérbeadói hozzájáruló nyilatkozatnak lennie kell a projekt működtetéséhez és fenntartásához.
• per- és igénymentes? –> A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában per- és igénymentesnek kell lennie.
• alkalmas helyszín? –>A helyszínnek alkalmasnak kell lennie a projekt megvalósítására és a támogatási kérelemben jelzett tevékenység végzésére.

A projekt megvalósítási és fenntartási szakaszában a támogatott fejlesztéseket (beleértve az informatikai fejlesztéseket) a támogatást igénylő köteles a megvalósítás helyszínén fenntartani/ üzemeltetni.

Helyszíni ellenőrzés során az ellenőrök személyesen megvizsgálják a megvalósítási helyszínt, a projekt során beszerzett eszközökről, berendezésekről fotódokumentációt készítenek. Ezenkívül a tulajdoni viszony alátámasztását bizonyító dokumentumokat is ellenőrzik. Az ellenőrzést megelőző 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, továbbá bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés és bérbeadói hozzájáruló nyilatkozat eredeti példányait is  megvizsgálják.

Természetesen a fentieken kívül további fontos szempontokat kell megvizsgálni a projekt megvalósulási helyszínével kapcsolatban, amiért érdemes pályázatíró közreműködésével összeállítani a pályázati anyagot.

Várhatóan az év 2. felében megjelennek  az energetikai pályázatok, ahol a közép-magyarországi és a konvergencia régiókban székhellyel/ telephellyel rendelkező KKV-k is pályázhatnak.

A pest megyei vállalkozások számára a VEKOP-5.1.1-16 kódszámú, a Vállalkozások épületenergetikai fejlesztései, valamint helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal a közép-magyarországi régióban című felhívás kiírását már 2016 júniusára tervezték, azonban még a mai napig nem jelent meg a kiírás. A rendelkezésre álló keretösszeg 5,88 milliárd  Ft.

A konvergencia régiókban lévő vállalkozások számára a GINOP-4.1.1-16 kódszámú, az Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című kiírás megjelenése 2016 júliusában várható. A rendelkezésre álló keretösszeg 59,45 milliárd Ft.

Várható támogatható tevékenységek:

• Fűtött és  fűtetlen  teret  elválasztó,  nem  nyílászáró szerkezetnek  minősülő  épülethatároló szerkezet hőszigetelése
• Fűtött és   fűtetlen   teret   elválasztó,   nyílászáró   szerkezetnek   minősülő   épülethatároló szerkezet cseréje / energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése
• Épületek nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése
• Meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása
• Napkollektoros rendszer telepítése
• Világítási rendszerek korszerűsítése
• Brikett, pellet, faapríték, faelgázasító kazánrendszer kiépítése
• Napelemes rendszer telepítése hálózati vagy autonóm villamos energia termeléscéljából
• Hőszivattyús rendszer alkalmazása
• Geotermikus energia hasznosítása

A pályázati kiírások megjelenését követően tudunk bővebb információt nyújtani. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk mihamarabb a kapcsolatot.

A Pest megyei cégek számára 2016.05.13-án jelent meg a VEKOP-2.1.7-15 kódszámú. Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés című Felhívás, amelynek célja, hogy a KKV-k széles körének jelentős szellemi értéket tartalmazó, műszaki, technológiai fejlesztéseihez kiszámítható forrást nyújtson. A támogatások révén a tudományos eredményekből piacképes termékek, termékcsoportok és szolgáltatások jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének, innovációs tevékenységének fokozásához, új nemzeti K+F+I képességek megjelenéséhez.

A pályázatokat 2016.06.13-tól lehet beadni, az első értékelési szakasz pedig 2016. július 15-én zárul majd. Ez azt jelenti, hogy az eddig beérkezett pályázatok együttesen kerülnek elbírálásra. Ezt követően a 2. értékelési szakasz 2016. szeptember 12-én lesz, amennyiben nem függesztik fel korábban a pályázatot.

Jelen kiírás GINOP-os tükörpályázatához hasonlóan óriási érdeklődést vártunk a pest megyei cégektől is, azonban a jelenlegi számok alapján ez elmarad. A palyazat.gov.hu adatai alapján közzétett információk szerint eddig 110 db pályázat érkezett be, melynek támogatási igénye 5,77 milliárd Ft.  A pályázók átlagosan 52,5 millió Ft-nyi támogatást igényelnek. A pályázat rendelkezésre álló meghirdetett keretösszeg 6 milliárd Ft, így még a napokban nem várható a pályázat felfüggesztése.

Amennyiben egy cég európai uniós támogatást vesz igénybe, az adott Felhívás által meghatározott saját forrással kell rendelkeznie. Hogy pontosan mit is jelent a saját forrás, mikor kell azt alátámasztani, milyen módon, arról a továbbiakban olvashat:

Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás minősül.

A Felhívások többsége úgy fogalmaz, hogy a kedvezményezettnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie. Ha cégünk csak egy nettó 60 millió Ft összértékű megmunkálóközpontot szeretne beszerezni, akkor a projekt összköltsége 60 millió Ft és 15 millió Ft saját forrással kell rendelkeznie.

A saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumot a kedvezményezettnek legkésőbb az első kifizetési kérelemhez szükséges benyújtani. Az első kifizetési kérelemnek számít az előleg igénylése, valamint az 1. időközi kifizetési igénylés. Célszerű azonban azt már a támogatói okirat megkötésekor a dokumentumokat beküldeni.

Amennyiben az egyszeri elszámolás lehetőségét választottuk, azaz csak egy elszámolást adunk be, akkor a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat a záró kifizetési igényléséhez nem kell csatolni.

A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. § (4) c) pontja alapján a saját forrás igazolását a:számlavezető intézmény igazolás,

• hitelszerződés (államilag támogatott hitel nem fogadható el),
• tagi kölcsönszerződés,
• magánkölcsönre vonatkozó szerződés,
• engedményezési okirat,
• tőkeemelésre vonatkozó igazolás,
• zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződés,
• értékpapír banki igazolás másolat, továbbá
• a projekt elfogadott költségvetésében szereplő költség alátámasztását szolgáló kifizetett számlák (számla, valamintkifizetés bizonylata), vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok benyújtásával teheti meg.

További szabályok:

• A saját forrás igazolására kizárólag a kedvezményezett nevére kiállított, az igazoló dokumentum beérkezésétől számított 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy banki igazolás fogadható el.
• Amennyiben kedvezményezett a számlapénz rendelkezésre állását több bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia.

A fentiek tükrében mindenképpen érdemes végiggondolni a pályázat beadása előtt, hogy a szükséges saját forrás tudjuk-e majd igazolni az adott időben és módon.