június 2016

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata alapján 2016 júliusában több olyan pályázati kiírás is várható, amely elsősorban az IKT szektorban működő, valamint az ilyen technológiát alkalmazó vállalkozásoknak szól.  Az infokommunikációs fejlesztésekről szóló 3. prioritás alapján a lenti táblázatban szereplő pályázatok várhatóak:

Hogy pontosan melyik Felhívás keretében milyen tevékenységek támogathatóak és milyen költségek számolhatóak el, azt csak a megjelenésüket követően tudjuk pontosan. Amire mindenképpen számítani lehet:

• komplex vállalatirányítási rendszerek bevezetése
• webáruház bevezetésének támogatása
• szoftver, hardver beszerzés támogatása
• mobilalkalmazások fejlesztéséhez és bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások támogatása
• új IKT termékek és szolgáltatások innovációs fázis utáni piaci bevezetése, export bevétel növelése
• felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) és egyéb e-szolgáltatások bevezetésének támogatása
• kapcsolódó informatikai fejlesztések támogatása.

Amennyiben felkeltettük érdeklődésüket, töltsék ki előminősítő táblázatunkat és a Felhívások megjelenését követően azonnal értesítjük Önöket a részletekről.

A pénteken megjelent rövid közlemény szerint a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pest megyében” című (VEKOP-1.2.1-16 kódszámú) felhívás keretében a rendelkezésre álló keretösszeg kimerülésére tekintettel … 2016. június 28-tól 16.00 órától a beérkezett pályázatok értékelésének idejére a támogatási kérelmek beadása átmenetileg szünetel.”

2016.06.17-én nyitották meg először a pest megyei cégek számára elérhető kapacitásbővítést támogató pályázatot és ahogyan az várható is volt a rendelkezésre álló 3,58 milliárd Ft forrás hamar kimerült.  Bár a Felhívás szerint 2018.06.18-ig lehetséges a támogatási kérelmek benyújtása,  az egyértelmű volt minden pest megyei cég számára, hogy annak van esélye indulni, aki az első órákban, napokban beadja pályázatát.

A jelenlegi statisztika szerint 229 db pályázat érkezett be, mely 4,43 milliárd Ft igényt jelent. Ezen adatok alapján a pályázók átlagosan 19,36 millió Ft támogatást igényeltek  a max. lehívható 24 millió Ft támogatási összegből.

Az általunk nyújtott szolgáltatások egyike a cég ingyenes előminősítése, amely során néhány kérdés megválaszolásával is kiderülhet, hogy indulhat-e vállalkozásuk a kiszemelt pályázati kiíráson. Ha ezen a „gyorsszűrőn” átmegy a cég, akkor következik a minden szempontra kiterjedő ellenőrzés. Ekkor már minden jogosultsági és tartalmi ellenőrzési szempontot alaposan megvizsgálunk, értékelünk.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan szempontot, amit a pályázat beadása előtt meg kell vizsgálni. Vannak olyan szempontok, amely minden uniós pályázatnál ellenőrizni kell és vannak olyanok, amelyek Felhívás specifikusak.

A támogatást igénylő nem részesülhet támogatásban például, ha:

• ha jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,
• ha vele szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában,
• ha az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
• ha a támogatást igénylő vagy a 651/2014/EU rendelet 1. számú melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozása az adott Felhívás keretéből adott naptári évben már részesült támogatásban,
• ha a projekt megvalósítás helyszíne az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 alá tartozó területen található és az eljáró hatóság engedélyével nem rendelkezik.

Ezenkívül több olyan korlátozó tényezőre is oda kell figyelni, amely a vállalkozás utolsó lezárt üzleti év gazdálkodási adatival van összefüggésben, mint például:

• projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg az árbevételt és/vagy mérlegfőösszeget,
• saját tőkéje negatív
• saját tőke a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent.

Ahogy látják, nem elegendő csak a Felhívást elolvasni a pályázat beadása előtt, hanem más ehhez szorosan kapcsolódó jogszabályt, útmutatót is át kell alaposan tanulmányozni és minden szempontot egyenként meg kell vizsgálni.

Érdemes a pályázóknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepelniük több okból kifolyólag is:

1, Gyorsabb a  támogatás utalása

A támogatás folyósításának feltétele valamennyi finanszírozási típus esetében a kedvezményezett köztartozás mentessége. Amennyiben a Kedvezményezett nem található meg a köztartozásmentes adózók adatbázisában, a köztartozás mentességet 30 napnál nem régebbi adóigazolással kell igazolnia. Erre a legtöbb esetben hiánypótlás keretében kerül sor, hiszen a pályázók nincsenek mindig tisztában az utalási feltételekkel. A „nullás” adóigazolás beszerzése, továbbítása a Közreműködő Szervezet felé, az általuk való feldolgozása mind-mind hosszú időt vesz igénybe, ami jelentősen meghosszabbítja az amúgy is nagyon várt támogatás utalását.

2, Biztosítékmentességet élvezhetnek

Amennyiben kedvezményezett rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban kérelmezheti a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentességet.

Amennyiben kedvezményezett nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor ez esetben is a benyújtástól számított 30 napnál nem régebbi adóigazolás benyújtása szükséges. Általában előlegigénylés esetén okoz ez fennakadást.

3, Pozitív a cég megítélése

Amikor egy addig ismeretlen vállalkozással szeretnénk üzleti kapcsolatot kialakítani, először is megnézzük a mindenki számára elérhető adatbázisokat és ellenőrizzük a cég gazdálkodási adatait, cégadatait. Több céginformációs szolgáltatás a cégre való keresést követően azonnal jelzi  a céggel kapcsolatos pozitív eseményeket mint például, hogy szerepel-e leendő partnerünk a köztartozásmentes adózók között.

A fentiek alapján azt ajánljuk Önöknek, hogy kérelmezzék az adatbázisba való felvételt, hiszen a pályázat megvalósítása során időt és energiát tudnak ezzel megspórolni.

A pest megyei feldolgozóiparban tevékenykedő cégek számára május 13-án jelent meg a Felhívás, miszerint a pályázók 5-24 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek többek között új termelő eszköz beszerzésére és ehhez kapcsolódó információs technológia-fejlesztésre.  A Felhívás bár egy hónappal a pályázat beadása előtt megjelent, több kérdéses pontja volt. Az egyik legfélreérthetőbb része a Felhívás legfontosabb kérdésköre volt, mégpedig a támogatás maximális mértéke. Nem volt egyértelmű ugyanis, hogy egyes településeken milyen támogatási intenzitást érhetnek el a pályázók. Ha egy nagykőrösi cég egy nettó 40 millió Ft összegű megmunkálóközpontot szeretett volna beszerezni, nem lehetett tudni, hogy 12 millió Ft (30%) vagy éppen 22 millió Ft (55%)  támogatást igényelhet. A Minisztériumot mi is 2,5 héten át minden nap kerestük, hogy tisztázzák a kérdést, ám mindig azt  választ kaptuk, hogy még nem született meg a döntés. Aztán végül akik email-en és telefonon érdeklődtek, megkapták a kérdéseikre választ, azonban hivatalos közlemény nem jelent meg csak a pályázat beadása előtti napon.

Végül a tervezett napon, június 17-én 13:00-tól nyílt meg a lehetőség a Pest megyei kapacitásbővítő pályázatok beadására. Már a kitöltő program megjelenése sem volt problémamentes, hiszen a pályázat beadása előtti napon még arról tájékoztatták a pályázókat, hogy másnap 13:00-tól elérhető a program. Ennek ellenére június 17-én a délelőtti órákban elérhető vált a kitöltő program.

Jelenlegi statisztika szerint 171 db pályázat érkezett be, ami 3,3 milliárd Ft-nyi igényt jelent. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg azonban csak 3,58 milliárd Ft, így várhatóan a héten fel is függesztik a pályázatot a forrás kimerülésére hivatkozva.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a pályázatot értékelők újra-kiválasztásáról lesz szó, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő szaknévsort állítanak össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján. Az új értékelő rendszerben minden pályázatnál két anonim értékelő lesz, akik a nyilvános bírálati szempontok alapján független szakmai bírálatokat készítenek. Ezeket a bírálatokat összegzik, mely alapján az Irányító Testület javaslatot tesz a támogatásra vagy elutasításra vonatkozóan, ennek alapján pedig megszületik a végleges döntés.

Az új rendszer felállítása (az értékelők kiválasztása, betanítása) azonban több, már folyamatban lévő pályázat elbírálását is  meghosszabbítja. A legfrissebb információnk szerint azoknál, a kkv-k és önkormányzatok számára megjelent felhívásoknál alkalmazzák az új értékelési rendszert, melyeknél még nem kezdődött el a tartalmi értékelés. Így a GINOP-2.1.1 pályázat értékelése még a jelenlegi értékelői keretrendszerben zajlik majd, az év elején beadott GINOP-2.1.7 pályázat már az új értékelői rendszerbe kerül majd. Hogy pontosan mikorra várhatóak a döntések, azt megjósolni sem tudjuk.

Az elmúlt években egy-egy tétel piaci árának alátámasztására elegendő volt egy érvényes, a Felhívásokban felsorolt tartalmi elemeket magában foglaló árajánlat benyújtása. Egyedül a telephelyes pályázatok helyszíni ellenőrzése során kértek még tételenként 2-2 db ellenajánlatot. 2014-ben azonban elkezdődött a 2014-2020 közötti programozási időszak, amely új változásokat hozott magával. Többek között bevezették, hogy bizonyos kiírásoknál minden költségtétel alátámasztására 3 db, érvényes egymástól és a támogatást igénylőtől független árajánlatadók által kiállított árajánlat csatolása szükséges már a pályázat beadásakor. Ráadásul azt is előírják, hogy a projekt költségvetésének alapját a legtakarékosabb árajánlat kell, hogy képezze. (Csakis a legkedvezőbb áru ajánlatot lehet elfogadni.) A fenti intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy a projekt költségvetése a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kerüljön összeállításra.  Ez az intézkedés sajnos jelentős plusz munkát igényel a pályázóktól. A június 17-én beadható Pest megyei eszközbeszerzéses pályázatok esetén is már benyújtáskor kell rendelkezni költségtételenként a 3 db ajánlattal. A június 13-án beadható K+F pályázat esetében a pályázat beadásakor tételenként 1-1 db ajánlatot kell benyújtani, ám amennyiben az ajánlat nem támasztja alá megfelelően a költség realitását, abban az esetben az Irányító Hatóság hiánypótlási felhívás keretében további legfeljebb 2 db érvényes ajánlat bekérését írhatja elő. A fentiekre tekintettel azt javasoljuk, hogy már a pályázat beadásakor kérjenek be 3-3 db ajánlatot a szállítóktól. A szállítók kiválasztásánál is több dologra oda kell figyelni. Többek között érdemes ellenőrizni, hogy a cégkivonatukba is be van-e jegyezve az adott költségtétel kapcsán a kereskedői/ gyártói tevékenység vagy a cég nincs-e felszámolás, végelszámolás alatt.

Sajnos Pest megye eddig sem bővelkedett az eszközbeszerzéses pályázatokban, és ez nem lesz másképp a jövőben sem. Májusban azonban megjelent egy kapacitásbővítő pályázat, ahol végre a Pest megyei cégek indulhatnak, kisebb-nagyobb megkötésekkel. Mire is kell többek között odafigyelni?

• A projekt keretében csak a Felhívásban felsorolt feldolgozóipari tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók,
• kizárólag a Felhívás mellékleteként szereplő VTSZ/TESZOR listán feltüntetett VTSZ/TESZOR szám alá tartozó eszközök/szoftverek kerülhetnek beszerzésre,
• Pest megyei településenként és cégméretenként változik a támogatás maximális mértéke, akár 55%-os támogatási intenzitás is igényelő bizonyos településeken
• minimum 2 lezárt üzleti évvel és minimum 1 fős létszámmal rendelkező cégek pályázhatnak,
• nagyvállalatok nem indulhatnak ezen a kiíráson,
• a projekt összköltsége nem haladhatja meg a 2015. évi beszámoló szerinti árbevétel összegét/ egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt.

Természetesen a teljesség igénye nélkül soroltunk fel pár olyan pályázhatósági feltételt, amit mindenképpen meg kell vizsgálni a pályázat megírása/beadása előtt. Amennyiben megnyertük tetszését, töltse ki ingyenes előminősítő táblázatunkat, hogy lássuk indulhat-e cége a kapacitásbővítő pályázaton.

A sikerdíjas pályázatírás lényege, hogy a pályázó előre nem fizet semmit a pályázatíró cégnek, sem az előminősítés elvégzéséért, sem a közös ötletelésért, sem a pályázat megírásáért vagy a hiánypótlás határidőben való elkészítéséért. Általában amikor megszületik a pozitív támogatói döntés, akkor a szerződésben meghatározott feltételek szerint, többnyire az elnyert támogatás arányának megfelelően kell kifizetni a pályázatírót. Ez tulajdonképpen a pályázatíró cégektől is megköveteli a szakszerű, profi munkát, hiszen eredményes munka esetén kapják csak meg a sikerdíjat. Másrészt a pályázóknak biztosítékot jelent arra, hogy egy valóban felkészült, sikerorientált csapattal dolgozik együtt. Aki már a legelején elkéri a pályázatírói díjat, az sajnos nem biztos, hogy bízik magában annyira, hogy valóban képes legyen egy nyertes pályázat összeállítására. Érdemes odafigyelni tehát, hogy csak olyan pályázatírót válasszanak, aki sikerdíjas konstrukcióban vállalja el a munkát. Ezenkívül már a szerződés megkötésekor tisztázni kell, hogy az adott sikerdíj a pályázat megírását vagy esetleg a teljes projektmenedzsmentet is magában foglalja-e.

2016. május 13-án jelent meg a VEKOP-1.2.1-16 kódszámú, Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pest megyében című Felhívás, melynek egyik – a pályázók számára- legfontosabb részét kétértelműen fogalmazták meg. Egy mondaton belül a támogatás maximális mértékére vonatkozó két, egymásnak ellentmondó korlátozás jelent meg. Többször kerestük telefonon és email-en is a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ám mindig azt a választ kaptuk, hogy még nem született meg az állásfoglalás. 2,5 hét várakozást követően azonban az NGM végre pontosította a fentieket, eszerint a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség akár 55%-a lehet egyes Pest megyei cégeknél. A támogatás pontos maximális méretét természetesen továbbra is a projekt megvalósítási helyszíne és a cégméret határozza meg, azonban nem mindegy, hogy a projekt összköltség 30%- át vagy akár 55%-át kapják meg a pályázók